Ez a bejegyzés most valóban anyukám kérésére születik, Anya ugyanis még a Slachta Margitról szóló írásom után jelezte, hogy szeretné, ha a volt középiskolája névadójának is utánajárnék.

Utánajártam. Olyannyira, hogy amolyan "anya-lánya" programként egy még meleg pénteki napon fogtuk magunkat, és ellátogattunk a ferencvárosi tanintézménybe. A látogatás elsőre sikertelennek bizonyult, mert tanítási idő lévén, nem engedtek be minket. Szerencsénkre, amikor már épp kullogtunk volna haza, hogy hát akkor csak az épületkülsőről lesznek fényképek, és a tablót sem láthattam, pont akkor indult haza egy tanár is, aki a kedvünkért visszament és megbeszélte az igazgatónővel, hogy körülnézhessünk. Mi több, az igazgatónő volt olyan kedves és jófej, hogy körbevezessen minket az egész épületben! Ezúton is köszönöm mind a kettőjük figyelmességét, kiemelten az igazgatónőnek, aki nagyjából egy órát ránk szánt aznap az amúgy is zsúfolt programjából! Mesélt sok mindenről, és sztorizgattak Anyával, hogy melyik tanárral mi lett, milyen újítások történtek az eltelt időszakban pl. gyönyörű lett a díszterem és az iskola egy fantasztikus természettudományi labort is kapott. (Amúgy ez egy tök jó szülő-gyerek program, ajánlom mindenkinek, én pl. rengeteg olyan történetet hallottam, amit soha előtte, mert egyszerűen nem jöttek szóba, kellett a hely szelleme ahhoz, hogy a benne szereplő alakok, helyzetek megidéződjenek.)

Aki keresné, az a Vendel utcában keresse

Az iskola mai bejárata

A IX. kerületi iskola 1875-ben Ranolder Intézetként nyitotta meg kapuit, ez volt a Ranolder János, veszprémi püspök által alapított utolsó leányiskola. Alapító okirata a következő sorokat tartalmazza:"Óhajtásom és hivatásomnak szent kötelességérzetében elhatározott szándékom Pest Ferenc külvárosában Isten adományaiból, Isten dicsőítésére, embertársaim javára, üdvére katholikus leánynöveldét építeni és alapítani, és annak vezetésével a Szeretet leányait, vagy amint őket nevezik, irgalmas nénéket megbízni."

Az intézet épülete és feladatköre a századelőre kibővült és 1948-ig egyszerre látott el több funkciót: volt kisdedóvó, elemi iskola, polgári leányiskola tanítónőképző és internátus is. 1948-ban egyházi iskolaként a Ranoldert is államosították, utána az intézménystruktúrája és ennek következtében elnevezése is gyakran változott, mígnem 1955-ben felvette Leövey Klára nevét. Ekkor még Tanítóképzőként, ám  amikor egy új rendelet értelmében a tanítóképzés főiskolai feladattá vált, az iskola leánygimnáziummá alakult, majd az 1960-as évektől fokozatosan bevezették a koedukációt.

Egy szép példája az iskolatörténet megsimertetésének

Az gimnázium udvara

Ennyit az iskoláról. Érkezzen a névadó!

Leövey Klára (máshol Leőwey vagy Leővei) 1821-ben született a partiumi Máramarosszigeten. Édesapja, a földbirtokos, valamint megyei táblabíró Leövey József korán elhunyt, így nevelésével főként édesanyja, Szathmáry Eszter foglalkozott, aki zenében és éneklésben is képeztette. Klárát már fiatalon is az irodalom és a művészetek érdekelték, 14 évesen már játszott a helyi színjátszókörben.

Leövey Klára Teleki Blanka rajzán (a dátum számomra ismeretlen, de feltételezhetően a későbbi börtönévekben készült)

Amikor 1836-ban megalakul a máramarosszigeti jótékonysági egyesület, amiben Leövey buzgó tag lesz, színi és énekesi szerepléseivel hozzájárul annak bevételeihez. 1842-43. évi országgyűlés egész időszaka alatt az akkori máramarosi követ pozsonyi házában vendégeskedik, és ekkor kezd kibontakozni irodalmi tehetsége: színházi, irodalmi és politikai jellegű írásai jelennek meg.

Teleki Blanka 1846-ban Pesten leánynevelő intézetet alapít, ami egy magyar főúri körökből való lányok számára létrehozott magyar nyelvű, nemzeti szellemű képzést nyújtó intézmény, és ide ajánlja be Karacs Teréz Leövey Klárát tanítónak és nevelőnek. Teleki és Leövey egyaránt rokonszenveznek a magyar nemzeti törekvésekkel,  közös munkájuk és gondolkodásmódjuk pedig barátságukat is elmélyíti. Ebben az intézetben tanít Vasvári Pál, későbbi márciusi ifjú (magyar irodalmat), és Hanák János természettudós is. A program igen tartalmas, sokféle humán-reál tárggyal, művészetekkel, újfajta oktatási módszerekkel. Kezdetben egyetlen egy tanulója van az intézetnek, ami igen nagy anyagi veszteséget okoz az alapítónak, ám a következő évben már 14 lányt oktatnak.

Leövey az, aki 1848. március 15-én az utca kövén megtalálja Petőfi Nemzeti dalának egy kinyomtatott példányát és beviszi a nevelőintézetbe. A verset felolvassák a növendékeknek is, akik néhány nappal később a 12 pont mintájára elkészítik saját követeléseiket, melyek között szerepel, hogy a nők is járhassanak egyetemre, és kapjanak szavazati jogot. Az intézet a szabadságharc kezdetéig működik, ekkor a lányokat hazaküldik, a tanárok pedig bevonulnak, sebesülteket gondoznak. A szabadságharc végjátékában mind a ketten Debrecenbe menekülnek, ahol sebesülteket ápolnak, menekülteket bújtatnak. A világosi fegyverletétel után igyekeznek fenntartani a forradalom szellemét, ám 1851-ben mind a kettőjüket elfogják, és Pestre, az Újépületbe (Neugebäude), egy ablaktalan börtönbe viszik. Perük hosszan elhúzódik és csak két évvel később születik döntés: Leöveyt 5 évnyi, míg Telekit 10 évnyi várfogságra ítélik, melynek helyszínéül a kufsteini várat jelölik ki. Nem kérnek kegyelmet. Bűneik között szerepel, hogy intézetükben a lányokat forradalmi elvek szerint nevelték, valamint lázító tartalmú képeket és könyveket terjesztettek.

Kufsteinben egymás melletti cellákba helyezik el őket, és hol emberségesebb (kapnak rajeszközöket és hímzendőt, beszélgethetnek egymással, sétálhatnak), hol embertelenebb (nem sétálhatnak, nem érintkezhetnek egymással, elveszik tőlük a szabadidő eltöltését szolgáló eszközöket) körülmények között tartják fogva őket. Mivel van, hogy nem kapnak papírt és írószerszámot, Leövey a lepedőjére jegyez fel egy 43 versszakból álló saját költeményt A két testvér börtön címmel. Leövey az összesen 5 év fogság leteltével, 1856-ban valóban kiszabadul, ám Telekinek még maradnia kell. Amikor ez egyértelművé válik a nevelőnő számára, kérvényt nyújt be, hogy Teleki mellett maradhasson társalkodónőként, még akkor is, ha ez további 5 év raboskodást jelentene. Ezt elutasítják, és Teleki végül általános amnesztiával egy év múlva, 1857-ben szabadul.

Madarász Viktor: Gróf Teleki Blanka és Leövey Klára a kufsteini fogságban (Magyar Nemzeti Galéria)

1859-ben visszatér szülővárosába édesanyja mellé, és unokatestvére házában annak lányát tanítja. Felvesznek még 10 másik lányt és leánynevelő intézetet alapítanak, amit annak sikeressége miatt a következő évben már bővíteni kell, ám a Habsburg-közigazgatás ezt nem nézi jó szemmel, és 1862-ben bezáratja. Ezek után elkíséri Teleki Blankát Párizsba, és barátnője halála után is marad, párizsi gyermekeket tanít többek között. 1865-ben tér vissza Erdélybe, ahol Teleki Miksa gróf (Teleki Blanka testvérének) gyermekeit neveli és tanítja.

1866-ban elkezd hivatásszerűen újságírással foglalkozni, a Máramaros nevű lap főszerkesztője buzdítja rá. Leövey nem csak ide publikál, cikkei jelennek meg fővárosi és vidéki lapokban is, nyíltan vállalva 1848 szellemiségét, írásai is többnyire visszaemlékezések a szabadságharcra. Elutasítja a kiegyezést, és élete végéig kitart Kossuth Lajos mellett Deák Ferenccel szemben. A kufsteini börtönévekre 400 oldalas emlékirataiban tekint vissza.

1889-ben a rohamosan fejlődő Budapestre költözik, ahol a társadalmi és irodalmi élet tevékeny alakja lesz. Halálát az okozza, hogy 76 éves korában véletlenül egy omnibusz elé lép, ami elgázolja. Budapesten búcsúztatják, de sírja a máramarosszigeti református temetőben van.

Leövey Klára nevét nem csak a ferencvárosi intézmény, hanem szülőhelyén, Máramarosszigeten líceum, valamint Budapest VIII. kerületében egy görögkatolikus gimnázium, közgazdasági szakgimnázium és szakközépiskola, Pécsett (Leőwey Klára néven) gimnázium őrzi.

Hol nézz utána?

Ozogány Ernő: Jórészt Leövey Klára érdeme, hogy megismerhettük a reformkor légkörét. Új Szó Online. Utolsó letöltés: 2018. szeptember 28.

A Leövey Klára Gimnázium története. Utolsó letöltés: 2018. szeptember 28.

Pukánszky Béla: A nőnevelés története. Gondolat Kiadó, 2013.

Képek forrásai:

Az iskoláról, ill. iskolában készült képek: saját felvétel. Készült: 2018. szeptember 09.

Teleki Blanka rajza Leövey Kláráról: Vasárnapi Újság. 20. szám, XXXIV. évf., 1887. Utolsó letöltés: 2018. szeptember 28.

Madarász Viktor: Gróf Teleki Blanka és Leövey Klára a kufsteini fogságban:https://cultura.hu/aktualis/teleki-blanka-a-hobortos-grofno/ Utolsó letöltés: 2018. szeptember 28.