Régóta adós vagyok egy új bejegyzéssel. Magyarországon tegnap tartották a Lányok Napját a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében, amely során az iskolás lányok a STEM (ez az angol rövidítése a Science, Technology, Engineering and Maths, azaz Tudomány, Technológia, Mérnöki tudományok és Matematika szavaknak - ahol a tudomány egy szűkebben definiált fogalom és csak a természettudományt jelenti) területekhez kapcsolódóan pályaorientációs napon vehetnek részt országszerte, immár 10. alkalommal. Ez pedig erőt adott ahhoz, hogy végre leüljek és megírjam ezt a bejegyzést. Ki mást is hozhatnék ezen alkalomból, mint Pécsi Esztert, az első magyar diplomás mérnöknőt?!

Nos, Pécsi Eszter esetében nem egy alakját megörökítő szobor vagy egy róla elnevezett utca mesél nekünk róla, hanem elsősorban azok az épületek, amiket statikusként jegyez. Pl. az én egyik kedvencem, ami mellett az utóbbi pár évben gyakran elsétálok: egy art deco elemekkel díszített, téglakülsőt kapott, vasszerkezetes objektum, ami Budapest székesfőváros közönsége számára épült Tüdőgondozó Intézetnek a II. kerületi Tölgyfa utcában, és időközben más funkciókkal kiegészülve, ma is ezt a szerepet látja el. (Úgy érzem, biztos jele annak, hogy az életkorom előrehaladtával egyre inkább alakul az ízlésem, hogy az elmúlt 5 évben mind jobban kedvelem a gyár- vagy gyárépületekre hajazó téglaépületeket!:)) A tervező Antal Balogh Lóránt, az Iparművészeti Főiskola igazgatója volt.

II. kerületi  Tüdőgondozó, Tüdőgyógyászati szakrendelés és Tüdőszűrő állomás, valamint Bőrgyógyászat; Bőr- és Nemibeteg Gondozó, Tölgyfa utca 10.

Na, de ki is volt ez a Pécsi Eszter, aki az első magyar diplomás mérnöknő lett, és aki ennek a fantasztikus épületnek a vasvázát is tervezte?

Hogy miért nincs itt egy portré? Olvass tovább!

Pécsi Eszter Pollák vezetéknévvel született Kecskeméten, 1898. március 08-án, egy igen népes, hétgyermekes családban. Bár a család állítólag szerény anyagi körülmények között élt, a gyermekek taníttatására nagy gondot fordítottak. Hiába kezdtek szépen-lassan megnyílni a magyarországi egyetemek, illetve egyetemi karok 1895-től fokozatosan a diáklányok előtt, Pécsi Eszter (akiről nem tudjuk, miért és mikor hagyta el a Pollák nevet és vált Pécsivé) nőként még nem folytathatott építészeti tanulmányokat hazánkban, így 1915-től a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule (vagyis Műszaki Főiskola, ma Berlini Műszaki Egyetem) tanulója lett. 1918. decemberében aztán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje, a Királyi József Műegyetem végre engedélyezte a koedukált oktatást, így Pécsi Eszter az abszolválást követően, 1919-ben hazaköltözött, hogy itthon fejezhesse be tanulmányait, és 1920. március 8-án, éppen a 22. születésnapján kapta meg a diplomáját, és ezzel ő lett az első magyar diplomás mérnöknő. (Március 08...igen. Ill. még egy kis adalék: egyes források szerint a temesvári Kohlbach Ella már 1917-ben mérnökdiplomát szerzett Berlinben, így Pécsi Eszter "csak" az első Magyarországon mérnökdiplomát szerző nő. Ha valakinek bővebb ismeretei vannak Kohlbach Elláról, kérem jelezze nekem!)

Pécsi Eszter diplomája

1920-30 között egy budapesti mérnökirodában helyezkedett el, ahol vezető tervező lett. Pécsi Eszter nem építészként, hanem statikusként dolgozott, és ő készítette el többek között az olimpiai bajnok Hajós Alfréd által tervezett, akkoriban Európa legnagyobbjának számító, margitszigeti fedett uszoda csuklós vasbetoníveinek a terveit (1930). (Jómagam nem vagyok építész, így nekem is utána kellett járnom, hogy mit is csinál egy statikus: azt értettem meg az építész- és építőmérnök barátaim által elmondottakból, hogy míg az építész megtervezi az épületet, addig a statikus felel azért, hogy az ne dőljön össze - így elsősorban a tartószerkezettel, az épület megépíthetőségével foglalkozik.) Szintén ebből az időből származik Vermes Józseffel közös munkája az egyik legklasszabb budapesti art deco stílusú épület, a pesterzsébeti vásárcsarnok (1925). (Jó, ebből ki lehet akkor már találni, hogy nem csak a téglaborítású, de az art deco épületeknek is nagy rajongója vagyok.)

Nem sokkal a diploma megszerzése után, 1922-ben házasodott össze Fischer Józseffel, aki az iparművészet felől kanyarodott az építészet felé, így bár ő maga nem rendelkezett építészmérnöki diplomával, később mégis az a felállás lett az általános a házaspár számára (akikről itt látható egy közös kép), hogy a férj tervezte az épületeket, Pécsi Eszter pedig statikusként vállalt szerepet a közös munkában. 1928-as megalakulásakor mindketten aktív tagjai lettek a kor egyik legformabontóbb építésze, a svájci Le Corbusier által alapított CIAM-nak (rövidítése a francia Congres Internationaux d´Architecture Moderne-nek, magyarul Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa), Fischer József pedig az ebből a vállalkozásból sarjat hajtó magyar csoport egyik vezetője lett - a korszak másik nagy hazai, szintén modern építészeti elveket valló tervezőjével, Molnár Farkassal egyetemben. A később Hajós Alfrédról elnevezett Nemzeti Sportuszoda megtervezése után Pécsi Eszter önálló irodát alapított 1930-ban, amiben férjével közösen dolgoztak, és CIAM-tagságuknak, ill. az ott vallott nézeteknek hála a korban abszolút formabontónak számító épületeket alkottak (ezekre mondjuk ma azt, hogy Bauhaus, és valóban van közük a Bauhaus iskolához - mert hogy az egy iskola volt -, mégis szerencsésebb meghatározás rájuk a két világháború közötti modern). Olyan épületeket alkottak együtt, mint Walter Rózsi operaénekesnő VII. kerületi, Bajza utcai villája (1936), a későbbi KSH elnök számára épült, II. kerületi, Szépvölgyi úti Zentai (más néven Hoffmann)-villa, a szintén II. kerületi, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek műszaki igazgatójának épült Pusztaszeri úti Schächter-villa, vagy az úgyszintén II. kerületi, Baba utcai Járitz-villa.

Walter Rózsi operaénekesnő VII. kerületi, Bajza utcai villája (1936)

II. kerületi, Baba utcai Járitz-villa (1942)

Ha valaki kedvet kapott ahhoz, hogy megcsodálja ezeket az épületeket mai állapotukban, annak szerencséje van, mert az Én Budapestem nevű oldal nemrég állított össze egy jó kis sétaútvonalat a II. kerületi villákból: https://enbudapestem.hu/2021/03/a-bauhaus-nyomaban-budan-a-hegyvidek-legszebb-modern-villai-1-resz/ !

A házaspárnak két fia született, akik (mit ad Isten) szintén építészek lettek. És hogyan látta magát és szerepét a statikus az 1930-as években? Így vall erről egy 1938-ban készült interjúban:

„Amint megcsináltam a számításokat, elkészítettem a részletterveket és a munka megkezdődik, állandó ellenőrzést gyakorolok és így bizony időm javarészét az épületeken és kis sportkocsimban töltöm. Imádom az autóvezetést. Elszáguldani kisebb-nagyobb vasbetóngyermekeim mellett, amelyek a város minden részén akadnak, de legjobban szeretek hazamenni a fiaimhoz, hogy megcsináljuk a matematikaleckét, vagy átvegyük a latin konjugációkat. […] Azért, mert egy ember véletlenül nőnek születik, éppen úgy kell dolgoznia, mintha férfisorsot szánt volna neki az élet. […] Az uram építész és nagyon gyakran dolgozunk együtt. Szeretek vele dolgozni, mindig megértjük egymást.”

Hogy miért nincs itt egy portré? Olvass tovább!

Pécsi Eszter azonban nem csak a férjével dolgozott együtt, részt vett pl. a Molnár Farkas által tervezett hegyvidéki (XII. kerületi) Dálnoki-Kováts-villa (1932) létrehozásában is. De nem csak villák fűződnek a nevéhez, ugyanis statikusként jegyez bérházakat, a pestújhelyi munkáskórház személyzeti épületét, ill. szállodát is, sőt, neki köszönhetően áll meg a Gerlóczy Gedeon és Körmendy Nándor építészek által tervezett, acélvázas technológiával készült OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) Fiumei úti baleseti kórháza is (1937-39). (Ez ma a Péterfy Sándor Utcai Kórház Fiumei úti Baleseti Központ).

Az OTI Fiumei úti baleseti kórházának acélváza építkezés közben....

....és ilyen lett a a kész kórház.

A második világháború végén Pécsi Eszter szaktudása nagy segítséget jelentett a bombasérült épületállomány felmérésben, és az ő irányításával zajlottak 1945-46-ban a Népszínház és a Nemzeti Színház megroppant tetőszerkezetének megerősítő munkálatai. (Férje ekkor egészen 1948-ig a Budapest újjáépítéséért felelős Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, országos építésügyi kormánybiztos, valamint a Szociáldemokrta Párt parlamenti képviselője.) A mérnöknőnek saját irodáját 1948-ban be kellett zárnia, így a rákövetkező évtől a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodája (KGMTI) munkatársa, majd statikus főmérnöke lett. 1956-ban ő maga részt vett a vállalati forradalmi bizottságban, míg férjének ennél is "súlyosabb bűne volt": Fischer József az újjáalakult Szociáldemokrata Párt (melynek újjáalakuló gyűlése állítólag az ő Szent István parki lakásukban volt) egyik prominens tagjaként államminiszteri tisztséget kapott a Nagy Imre-kormányban. Pécsi Esztert ezért 1957-ben elbocsátották állásából. Először Bécsbe emigrált, majd 1958-ban a már 10 éve az Amerikai Egyesült Államokban élő egyik fiához költözött. New Yorkban élt és jelentős feladatokat kapott a mérnökirodákban, ahol dolgozott, többek között az ő nevéhez fűződik a Hotel Americana (a mai Sheraton New York Times Square Hotel), ami már vasbeton technológiával készült, valamint a Hudson-folyó partján álló Columbia Egyetem toronyházainak alapozásához kifejlesztett, különleges eljárás, amelyért 1965-ben Év Statikusa címmel tüntette ki New York városa.

Fischer József többszöri kérelem benyújtása után végül csak 1964-ben jutott útlevélhez, hogy felesége után mehessen, aki sajnos 1970-ben egy agyvérzés következtében lebénult. Haláláig, 1975-ig férje ápolta. Pécsi Esztert először az USA-ban temették el, majd hazahozták hamvait, és ma a Farkasréti temetőben nyugszik férje mellett. (Fischer József 1978-ban költözött vissza Magyarországra és 1995-ben hunyt el.)

Akkor már csak egy kérdés maradt a végére: Hogy miért nem szerepelt eddig egyetlen egy portré sem Pécsi Eszterről az egész bejegyzés alatt?! Nos azért, mert a (kissé szomorú) csattanót a végére hagytam!

Ez a kép az, ami a Wikipédiától kezdve a Graphisoft Parkon át a különböző hírportálokon megjelent cikkekben látható róla....

Pécsi Eszter portréja a Wikipédián

.....és ez nem Pécsi Esztert ábrázolja! Ez a kép Ignácz Rózsa, erdélyi írónő portréja! Ezt a problémát Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke vette észre, méghozzá egy fideliós cikk alapján (amiben több kép is szerepel Ignácz Rózsáról, így elég biztosak lehetünk benne, hogy ő van a képen, továbbá korabeli sajtómegjelenésen is ez a fotó szerepel róla). Antoni Ritának az tűnt fel, hogy a cikkben is megjelentetett portrét már látta valahol. Én pont az eset előtt nem sokkal jártam a III. kerületi Graphisoft Parkban, ahol szintén ez a portré fogadott a (korábbiakban már megismert) STEM területen dolgozó tudósok arcképcsarnokában, az egykori Óbudai Gázgyár, ma ún. Aquincum Campus épületének falán:

Pécsi Eszter portréja az óbudai Graphisoft Parkban, 2020. szeptember 19.

Nos, ekkor még én sem tudtam, hogy nem Pécsi Eszter szerepel a gigantikus méretű molinón. Sőt, a nyáron még én is tartottam egy II. kerületi sétát, ahol ezt a portréfotót mutogattam róla.

Gondoltam, utánajárok ennek  a dolognak, hogy itt vajon mi történhetett?! Felvettem a kapcsolatot az Épitészfórummal, akik hitelesnek tűntek számomra a portré közlésével kapcsolatban. Tőlük azt a választ kaptam, hogy ők sem tudják, mi lehet a kavarodás oka, esetleg próbáljam meg felvenni a kapcsolatot Pécsi Eszter unokájával, Szabóné Fischer Zsuzsannával (aki maga is statikus mérnök lett). Őt sajnos nem értem el, így ezúton is kérem, hogyha valakinek van hozzá kapcsolata, akkor segítsen vele összekötni (a noemlek.blog@gmail.hu email címen keresztül)!

A jó hír pedig az, hogy egy portré van, ami biztos, hogy Pécsi Eszteré, méghozzá ez:

Pécsi Eszter portréja

Ezt onnan lehet tudni, hogy ez szerepel 1931-es kamarai tagságiján (felhívnám a figyelmet az igazolványon áthúzott "Herr"-re, illetve "úr"-ra)!

Ahogy a beharangozóban is említettem, Pécsi Eszterről valóban az általa statikusként jegyzett épületek mesélnek elsősorban. Mégis, mint azt az előzőekben láthattuk, van egy kifüggesztett molinó róla a Graphishoft Parkban, tavaly a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen termet neveztek el róla, az első nő számára kiadott mérnöki oklevél 100. évfordulóján, a XIII. kerületi Szent István park 16. szám alatt található utolsó közös otthonuk falán pedig egy emléktábla jelzi 2001 óta, hogy itt élt első magyar diplomás mérnöknő és férje.

***FRISSÍTÉS***

A Graphisoft Park ügyvezető igazgatója kérésemre a bejegyzés megjelenése után nem sokkal értesített róla, hogy sajnos a molinó kihelyezésekor nem tudtak arról, hogy nem Pécsi Eszter szerepel a fotón, és akkor még nem volt elérhető a kamarai tagsági igazolványban szereplő portré online, de most lecserélik a molinót!

***FRISSÍTÉS VÉGE***

Hol nézz utána?

Kovács Dániel: Száz éve diplomázott Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke. Építészfórum honlapja, 2020.03.07. (Sajnos itt még a nem megfelelő portréval.)

Pécsi Eszter 100, Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapja.

Juhász Réka: Nők és építészet - Pécsi Eszter születésnapjára. Építészfórum honlapja, 2018.03.08. Sajnos itt még a nem megfelelő portréval.)

V.M.: Pécsi Eszter és Fischer József. Építészfórum honlapja, 2001.04.10.

Képek forrásai:

II. kerületi  Tüdőgondozó, Tüdőgyógyászati szakrendelés és Tüdőszűrő állomás, valamint Bőrgyógyászat; Bőr- és Nemibeteg Gondozó: saját felvétel. Készült: 2020.

Pécsi Eszter diplomája: kép forrása: Szabóné Fischer Judit. In: Kovács Dániel: Száz éve diplomázott Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke. Építészfórum honlapja, 2018.03.08. Utolsó letöltés: 2021.04.22.

Walter Rózsi operaénekesnő VII. kerületi, Bajza utcai villája: Forrás: Tér és Forma, 1937/1. In: Kovács Dániel: Száz éve diplomázott Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke. Építészfórum honlapja, 2018.03.08. Utolsó letöltés: 2021.04.22.

II. kerületi, Baba utcai Járitz-villa: Tér és Forma, 1943/7. n: Kovács Dániel: Száz éve diplomázott Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke. Építészfórum honlapja, 2018.03.08. Utolsó letöltés: 2021.04.22.

Az OTI Fiuemi úti baleseti kórházáról készült fotók: Tér és Forma, 1940/2. In: Kovács Dániel: Száz éve diplomázott Pécsi Eszter, Magyarország első női mérnöke. Építészfórum honlapja, 2018.03.08. Utolsó letöltés: 2021.04.22.

"Pécsi Eszter portréja a Wikipédián": Pécsi Eszter: Wikipédia. Utolsó letöltés: 2021.04.22.

Pécsi Eszter portréja az óbudai Graphisoft Parkban: saját felvétel. 2020. szeptember 19. Ezúton is köszönöm húgom segítségét a kép elkészültében!

Pécsi Eszter kamarai tagsági igazolványa: Pécsi Eszter 100, Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapja. Utolsó letöltés: 2021.04.22.

Idézet forrása:

Gömöry Rózsa: A munka kárpótol fiatalságért, szépségért, szerelemért… Ünnep – Képes szépirodalmi lap V (1938), 7. sz. 25–26. In: Magyar Építészeti Múzeum: Építészek Home Office-ban. Utolsó letöltés: 2021.04.22.