Idén 100 éve, hogy 1919-ben a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyárban Rudolf Steiner irányításával egy pedagógiai értelemben vett új iskolatípus született. Az iskolát a gyári munkások gyerekeinek hozták létre azzal az igénnyel, hogy az első világháború után a poroszos oktatási formát egy szabadabb nevelési módszer váltsa fel. Az iskolatípust hazánkba dr. Nagy Emilné dr. Göllner Mária hozta el, ő volt az, aki megalapította az első magyarországi Waldorf-iskolát 1926-ban. Ma a Káposztásmegyeren álló regionális Waldorf-gimnázium viseli a nevét. Hogy ki is volt ez az akkoriban igencsak úttörőnek számító nő, aki filozófiából doktorált, három gyermeket nevelt, reformiskolát alapított és létrehozta Magyarország első börtönújságát? Az idei év első blogbejegyzéseként ismerjétek meg dr. Göllner Máriát!

A Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium épülete Káposztásmegyeren (IV. kerület) a Lakkozó utca 1. szám alatt

A bejárat melletti fal. Ki hány művész alkotását ismeri fel rajta?

Göllner Mária 1894-ben született, a Vendvidéken gyerekeskedett, majd Budapesten járt gimnáziumba. Édesapja, Dr. Göllner Aladár orvos, édesanyja, Szabó Mária egy kivételesen művelt nő volt. Göllner Mária gimnáziumi osztálya egyik legjobb tanulójának számított, szabadidejében pedig bálozni járt, úszott, teniszezett és korcsolyázott. Egy gimnáziumi tanárnője adta kezébe az egyik Evangéliumot, melynek hatására megtanult ógörögül, majd érettségi után bölcsészhallgató lett, filozófiából, történelemből, földrajzból doktorált. Disszertációja 1918-ban jelent meg nyomtatásban, ennek címe: Az ókor művelődésének geográfiai alapjai. Már gyermekkorától kezdve filozófiai problémák foglalkoztatták, lánykorától fogva érdekelte a reinkarnáció törvénye, majd egyetemi évei alatt az emberiség fejlődéstörténete.

Az I. világháború során vesz részt először a Vöröskereszt munkájában, amit kisebb-nagyobb megszakításokkal évtizedeken át folytat. Szintén a háború ideje alatt ismerkedik meg dr. Nagy Emillel, aki nála két évtizeddel idősebb és már kétszeres özvegy. A rangos ügyvéddel és korábbi képviselővel 1918-ban házasodnak össze, 1919-ben (éppen a legelső Waldorf-iskola alapításának évében) születik meg első fiúk, István.

Dr. Göllner Mária és dr. Nagy Emil esküvői fényképe

Dr. Göllner Mária 1921-ben egy gyermekkori barátnője hívására Drezdába utazik, ahol a híres képtáron kívül az Operaházba is el szeretne jutni. Megvásárolja a legolcsóbb, számozatlan jegyet a kakasülőre, és hogy ideális helyet szerezzen magának, már jó korán megérkezik. Táskájából előveszi a Das Reich c. folyóiratot, ami Dr. phil. Rudolf Steiner gondolati világát ismerteti pro és kontra, ezt olvasgatja, amíg várja az előadás kezdetét. Olvasgatás közben a melléülő fiatalember ujjongva kiált fel, amiért ő az antropozófiáról olvas, ugyanis a fiatalember maga is antropozófus! Dr. Göllner Mária így köt ismertséget Hans Reichert vegyészmérnök-hallgatóval, aki hatalmas lelkesedéssel beszél az antropozófiáról, egy újfajta szellemi mozgalomról és annak atyjáról, Rudolf Steinerről, akit személyesen is ismer. Hans Reichert kölcsönadja neki Steiner A szabadság filozófiája c. művét, ami a filozófia doktorát teljességgel lenyűgözi. A kinyilatkoztatás erejével hat rá a steineri "szabadság-etika", rá, aki korábban Kant-szemináriumra járt és alaposan ismeri A tiszta ész kritikáját. A szabadság-etika értelmében az, aki a tiszta lelkiismeretére hallgat, az szükségképpen erkölcsileg helyesen cselekszik; és az a szó valódi értelmében szabad, aki erkölcsi tetteket hajt végre. Ez szemben áll azzal az általa addig elsajátított felfogással, miszerint az embernek erkölcsi normákhoz kell igazodnia, különben anarchia támad. Dr. Göllner Máriának Drezdából való hazatérte után az antropozófus vegyészmérnök-hallgató Budapestre küldi Steiner köteteit (melyek akkor Magyarországon még nem elérhetőek), továbbá megrendeli számára a svájci Dornachban, az antropozófia központjában megjelenő Gotheanum c. folyóiratot (ez magának a központként funkcionáló dornachi épületnek a neve is), amely antropozófiai írásokat közöl, továbbá az antropozófiai társaságban végbemenő változásokat mutatja be. Dr. Göllner Mária időt szakít rá, hogy családi, háztartási és társadalmi kötelezettségei mellett is igen alaposan elmerüljön Rudolf Steiner műveinek tanulmányozásában.

A Rudolf Steiner által tervezett első Gotheanum Dornachban (1913-1922), mely teljes elkészülte előtt leégett

A férje, dr. Nagy Emil 1922-ban visszatér a politikai szerepvállaláshoz, és 1923-ban Bethlen István miniszterelnök felkérésére elvállalja az igazságügyi miniszteri posztot (melyet nyolc hónapon keresztül tölt be). Dr. Göllner Máriát ez arra indítja, hogy mint az aktív igazságügyi miniszter felesége (felvértezve az antropozófia tanaival), megalapítsa a magyar fogházmissziót. Akkoriban a rabok életkörülményeivel semmilyen hivatalos szerv nem foglalkozott, az elítélteket pedig nem csak a külvilágtól zárták el, hanem szellemi tevékenységre sem igen volt lehetőségük, újságot sem olvashattak. Éppen ezért Dr. Göllner Mária évek múltán, de elérte, hogy a börtönökben könyvtár létesüljön, valamint többedmagával (legfőképp saját édesanyjával dr. Göllner Aladárnével) személyesen látogatta az elítélteket és önkéntesként ott segítették a rabokat, ahol csak lehetőségük adódott. Akkoriban nagy csodálatot váltott ki a börtönlakók körében, amikor a 30 év körüli szép, fiatal kegyelmes asszony megjelent. Azért, hogy a rabok szellemi épülését serkentse, dr. Göllner Mária megalapította Magyarország első börtönújságát, ami a Bizalom nevet kapta, hogy fenntartsa a rabokban a Gondviselés és Isteni Világrend iránti bizalmat. A lapban főként érthetően megírt novellák, versek, folytatásos regények kaptak helyet, és maguk az elítéltek is írhattak bele. Az újság 15 éven át, 1929 karácsonyától 1944 karácsonyáig jelent meg.

A Bizalom c. lap első száma 1929 karácsonyán

1924 nagypéntekén dr. Göllner Mária életében először Dornachba látogat, ahol Rudolf Steiner még aznap felveszi az Antropozófiai Társaság tagjai közé, és később sok személyes beszélgetést is folytatnak - többek között arról is, hogy a filozófiadoktornő fordítsa magyarra Steiner műveit. 1924 őszén ismét Dornachba utazik, ahol szeptember 28-án meghallgatja Steiner utolsó beszédét is (és a tavaszi tartózkodásával együtt összesen mintegy 50 előadását a két látogatás alatt). Ettől kezdve küldetésének tekinti, hogy megismertesse honfitársaival Rudolf Steiner tanait és (mindezt egy gyakorlati példán keresztül bemutatva) egy Waldorf-iskolát alapítson. Dr. Göllner Mária így elkezdi keresni az alkalmas tanárokat és nevelőket, valamint levelezik a stuttgarti Waldorf-iskola vezetőségével és az illetékes szervekkel, hogy villájukban létrehozza a Kissvábhegyi Iskolát és Internátust (ez utóbbira férje, aki ekkor munkaügyben sokat tartózkodik Londonban, is áldását adja). Az előkészületek részeként saját fiát, Istvánt íratja be a stuttgarti Waldorf-iskolába, aki 1926 áprilisában meg is érkezik, ám édesanyja nem kísérheti el, mert második gyermekét várja. 1926-ban végül nem csak Nagy Sándor, hanem az első magyarországi Waldorf-iskola is megszületik két osztállyal és 20 növendékkel, akik közül a többség bentlakó, néhányan viszont naponta bejárnak. Ez az egyik első, Németországon kívül működő Waldorf-iskola.

Interjú dr. Göllner Máriával az Újság c. lapban 1926-ban a leendő iskoláról (sajnos rossz minőségűre sikeredett a fotó, élesszeműek előnyben)

Diákok a villa előtt (évszám ismeretlen)

Az iskola olyan kéttannyelvű magániskola volt, amely még sohasem működött Magyarországon - a tanárok főként Németorszgából érkeztek, volt aki egyesen az első, stuttgarti Waldorf-iskolának volt a tanítója. Az alapító kiharcolta, hogy a bizonyítvány megfeleljen a polgári iskolai bizonyítványnak, és hogy 14 éves korig koedukáltan oktathassanak, vagyis a fiúk és a lányok ne járjanak külön osztályba, ami az 1920-as években forradalminak számított. (Az engedélyek megszerzésében nagy szerepet játszott, hogy dr. Nagy Emil minisztersége során együtt dolgozott Klebelsberg Kuno vallás-és közoktatásügyi miniszterrel, akivel kölcsönösen nagyra becsülték egymást.) Az iskola tandíja nem volt alacsony, ám dr. Göllner Mária gondoskodott róla, hogy a szegény szülők gyermekei az iskola fennállása alatt végig ingyenesen tanulhassanak.

A Kissvábhegyi Iskola és Internátus hirdetése 1927 nyarán

Az iskola pedagógiai hitvallása szerint a gyermekben előbb ébred a művészi, mint a tudományos érdeklődés, így az első években az oktatást művészi alapra helyezik, elsősorban festéssel, rajzolással, versmondással, énekléssel, euritmiával (leegyszerűsítve egyfajta mozdulatművészet) foglalkoznak, és lassan vezetik be az írást-olvasást. Az első évtől kezdve minden diák két idegen nyelvet tanul (ekkor franciát és angolt - a német mellett). Az első 8 évben az osztálytanító (Klassenlehrer) oktatja a lehető legtöbb tárgyat a gyermekeknek ún. epochális rendszerben, ami azt jelenti, hogy 2-4 hétig a diákok egy fő tárgyra pl. matematikára, geometriára vagy történelemre fókuszálnak.  E mögött az a pedagógiai elgondolás áll, hogy a gyermek könnyebben befogadja a különböző tárgyak tartalmát, ha ugyanattól az egyéniségtől hallja, akinek ismeri beszédmódját, szokásait stb. (Ez az elgondolás pl. a nyelvórák esetében nem feltétlenül működik, ha az osztálytanító pl. csak egy idegen nyelven beszél.) Az epochális rendszer lényege, hogy a gyermek figyelme nem aprózódik el azzal délelőtt (08-10 óráig), hogy különféle tárgyakra kell fókuszálnia, hanem egy témakörrel tud mélyrehatóbban foglalkozni. Majd utána már a hetente ismétlődő tárgyakkal foglalkozik pl. ilyen az idegen nyelv. A kissvábhegyi Waldorf -iskolában jó időben délutánonként játék mellett kertészkednek is az óriási kertben. A bizonyítvány nem csak számok sora, hanem a diákról adott gondos jellemzés, amely összefoglalja a diák tantárgyhoz való kapcsolatát, a tudásszintjét, szorgalmát stb. Az kissvábhegyi iskola azonban nem másolhatja le egy az egyben a stuttgarti Waldorf-iskolát, de a hazai hagyományokra sem építhet, így a fennállása folyamatos kísérletezés jegyében telik.

Részlet egy 1927/28-as tanév végén kiadott bizonyítványból

1927-ben dr. Göllner Mária anyai nagyapja meghal, és így nagyobb összeget örököl, amelyből egy másik épületet is emeltet az iskolának, amely már tantermekből áll, és a családi villa parkjának másik részében épül fel. Az iskola alapkő-letételére 1929. november 13-án, Göllner Mária 35. születésnapján kerül sor, amelyen Albert Steffen svájci költő is részt vesz, aki Rudolf Steiner utódja az Antropozófiai Társaság élén, és aki egy verset is ír az alkalomra.

Kép az 1929-es alapkőletételről a diákokkal és tanári karral, középen dr. Nagy Emilné dr. Göllner Mária, tőle balra Albert Steffen

1930-ban megszületik dr. Göllner Mária és dr. Nagy Emil utolsó gyermeke, Kristóf is. 1933-ban három főbb esemény vezet oda, hogy a Kissvábhegyi Iskolát és Internátust a nyár végével be kell zárni: Hitler hatalomra jutása és a külföldön dolgozó német állampolgárok munkavállalási engedélyének megvonása és hazarendelése, egy alkalmazott sikkasztása, továbbá a nyári internátus ideje alatt kitört kanyarójárvány. Mindezek előtt, januárban dr. Göllner Mária a Tátrában súlyos balesetet szenved, és még a kanyarójárvány ideje alatt is lábadozik, így nem sok esélye van bármit is tenni ahhoz, hogy a német tanárok itthon maradjanak, és a megrendült anyagi helyzetben az iskola újranyisson. Az iskola bezárása után annak helyén, házukban és kertjükben tartja antropozófiai előadásait, ez válik a magyar antropozófia központjává 1945-ig. 1944-ben néhány menekültet bújtatnak a ház pincéjében (többek között Török Sándor írót), akiknek a János-evangéliumról tart előadásokat. 1946-ban egy vöröskeresztes gyerekvonatot kísérve Olaszországba távozik, ahonnan már nem tér haza, Svájcban telepszik le, ahol a rokkantgondozást tanulmányozza, majd évtizedeken át folytatja antropozófiával összefüggő tevékenységét. (A hazatérésről itthon maradt fiai és férje beszélik le, mondván, hogy a megváltozott körülmények között már semmilyen szellemi tevékenységet nem folytathatna.) Svájcban Mária von Nagy néven cikkeket, tanulmányokat ír, előadásokat tart, mesekönyvet szerkeszt a háború által sújtott országok gyermekei számára. Férje (akit először a németek elhurcolnak, majd a Rákosi-rendszer alatt kitelepítenek) sajnos nem kapja meg az engedélyt, hogy kiutazzon hozzá, 1956-ban Magyarországon hal meg. Dr. Göllner Máriának az 1960-as évektől egy ritka és gyógyíthatatlan szembetegség keseríti meg az életét, ám ő ennek ellenére teljességgel tevékeny marad. Az 1970-es évek végén emlékiratainak második részét már vakon diktálja, így tartja előadásait is. 1982-ben, Svájcban hal meg, többek között jelentős írói életművet is hagyva maga után.

Emlékét ma a Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnáziumon kívül, volt kissvábhegyi otthona, az első magyarországi Waldorf-iskola falán emléktábla is őrzi.

Emléktábla dr. Nagy Emil és dr. Göllner Mária volt családi villájának falán

A villa a Kissvábhegyen

Aki bővebben kíváncsi a századfordulón és a XX. század elején kibontakozó életmódreformra, valamint szeretné megérteni, hogy mi az összefüggés pl. a mozdulatművészet (orkesztika), a Kodály és Bartók nevével fémjelzett népdalgyűjtés, a szecesszió mint művészeti irányzat, a reformpedagógiai irányzatok, a Nagybányai művésztelep vagy a női test fűzőtől való megszabadítása között, az látogasson el a Műcsarnokban 2019. január 20-ig látható Rejtett történetek - az életreform-mozgalmak és a művészetek c. kiállításra. 2019. január 16-án pedig egy Waldorf Nap lesz a Műcsarnokban, ugyanezen a kiállításon.

Megjegyzés: sok helyen olvastam, hogy a budapesti volt az első Németországon kívüli Waldorf-iskola, ám ezt az információt sajnos sem megerősíteni sem cáfolni nem tudtam, ugyanis más forrásokban ekkora már Hollandiában, Svájcban és Angliában is működik iskola. (Az az információ, hogy ez lenne az első, Vámosi Nagy Istvántól, dr. Göllner Mária legidősebb fiától származik, aki a kissvábhegyi Waldorf-iskoláról szóló emlékezésében írja le.)

Hol nézz utána?

Vámosi Nagy István: A Kis-Svábhegyi Waldorf-Iskola.

Illés Sarolta: Nagy Emilné dr. Göllner Mária. Szent Mihály Szövetség, 2003.

Képek forrásai:

A  káposztásmegyeri gimnáziumról és a kissvábhegyi villáról készült képek: saját felvétel. Készült: 2019. január 06.

Dr. Göllner Mária és dr. Nagy Emil esküvői fényképe: http://sztmszc.hu/node/27 Utolsó letöltés: 2019.január 06.

A Gotheanum épülete: https://www.anthroposophie.ch/de/kuenste-architektur/themen/artikel/architektur/rudolf-steiner-als-architekt.html Utolsó letöltés: 2019. január 07.

A Bizalom c. lap első száma: http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?aktev=1929&id=2639 Utolsó letöltés: 2019. január 07.

Diákok az iskola előtt; az iskola hirdetése; aapkőletételkor készült fotó a Kissvábhegyi Iskola és Internátusban: a Magyar Waldorf Szövetség Facebook oldala, ill. a hozzá tartozó kommentek. Utolsó letöltés: 2019. január 06.

Interjú dr. Göllner Máriával az Újság c. lapban; bizonyítványrészlet: a Rejtett tárlatok c. kiállítás anyaga. Készült. 2018. december 13.